የጥበቃ እና መዝናኛ መምሪያ መጠበቅ. መከላከል. መደሰት.
የጥበቃ እና መዝናኛ መምሪያ 
ማውጫካልካሪየስ ፋንስ እና ስፕሪንግ ረግረጋማዎች
ይህ ቡድን የካልካሪየስ ኮረብታ ወይም የእግር ተዳፋት የፀደይ ሴፕስ; ረግረጋማ መሰል ረግረጋማ ቦታዎች እና የሳር መሬቶች በጅረት ወይም በወንዝ ጎርፍ ሜዳ እርከኖች ላይ ያለማቋረጥ በተከማቸ የከርሰ ምድር ውሃ ወይም ከአጎራባች ተዳፋት የሚወጡ ወንዞች; እና በተመሳሳይ መልክዓ ምድሮች ውስጥ በየወቅቱ በከርሰ ምድር ውሃ የተጥለቀለቀውን ረግረግ የሚይዙ ረግረጋማ መሰል እፅዋት። እነዚህ ትንንሽ እርጥበታማ መሬቶች በሪጅ እና ሸለቆ ግዛት ውስጥ ባሉ ካርቦኔት ሮክ አውራጃዎች ውስጥ በቨርጂኒያ ውስጥ ለተወሰኑ ቦታዎች የተገደቡ ናቸው።
[Thé végétátíóñ óf híllsídé/fóót-slópé féñs ís óftéñ á pátch-mósáíc óf shrúbs áñd hérbácéóús ópéñíñgs. Hábítáts týpícállý hávé írrégúlár ór húmmóck-áñd-hóllów mícrótópógráphý, wíth áréás óf múck áñd ábúñdáñt grávél ór trávértíñé márl dépósíts íñ thé séépágé rílls. Sóíls, whích áré týpícállý dérívéd fróm úñdérlýíñg líméstóñé ór dólóstóñé, áré slíghtlý tó módérátélý álkálíñé wíth hígh cálcíúm lévéls. Stríctlý défíñéd, féñs áré míñérótróphíc wétláñds wíth órgáñíc sóíls > 40 cm déép. Bécáúsé théý úsúállý hávé óñlý súpérfícíál órgáñíc sóíl láýérs, móst óf thé Vírgíñíá cómmúñítíés íñ thís gróúp áré téchñícállý "sééps," álthóúgh wé rétáíñ thé térm "féñ" dúé tó íts wídé ápplícátíóñ tó váríóús básé-rích séépágé wétláñds íñ thé sóúthéástérñ Úñítéd Státés; séé Wéákléý áñd Scháfálé (1994) fór áddítíóñál díscússíóñ. Cómmóñ shrúbs íñclúdé wíllóws (Sálíx spp.), smóóth áldér (Álñús sérrúlátá), swámp rósé (Rósá pálústrís), áldér-léávéd búckthórñ (Rhámñús álñífólíá), áñd chókébérríés (Áróñíá árbútífólíá áñd Áróñíá prúñífólíá). Hérbácéóús spécíés thát áré móré ór léss díágñóstíc óf cálcáréóús féñs ór sééps íñclúdé sévérál sédgés (é.g ., Cáréx flává, Cáréx hýstérícíñá, Cáréx íñtéríór, Cáréx schwéíñítzíí, Cáréx súbéréctá, Cáréx tétáñícá), shówý ládý's-slíppér (Cýprípédíúm régíñáé), smáll-héádéd rúsh (Júñcús bráchýcéphálús), bóg twáýbládé (Lípárís lóésélíí), lárgé-léávéd gráss-óf-párñássús (Párñássíá gráñdífólíá), swámp lóúséwórt (Pédícúlárís láñcéólátá), shíñíñg ládíés'-tréssés (Spíráñthés lúcídá), áñd ñéédlé béáksédgé (Rhýñchóspórá cápíllácéá). Óthér cómmóñ hérbs íñclúdé brístlý-stálk sédgé (Cáréx léptáléá vár. léptáléá), róýál férñ (Ósmúñdá spéctábílís), áñd góldéñ rágwórt (Páckérá áúréá).]
[Végétátíóñ óf práíríé féñs ís dívérsé áñd géñérállý grámíñóíd-dómíñátéd; pátch-dómíñáñcé óf sédgés (é.g., Cáréx stríctá, Cáréx tétáñícá, Cáréx íñtéríór, Cáréx búxbáúmíí, Cáréx práíréá, Cáréx súbéréctá, Cáréx tríchócárpá), báltíc rúsh (Júñcús báltícús vár. líttórálís), báld spíkérúsh (Éléóchárís érýthrópódá), cómmóñ thréésqúáré (Schóéñópléctús púñgéñs vár. púñgéñs), fréshwátér córdgráss (Spártíñá péctíñátá), swítchgráss (Páñícúm vírgátúm vár. vírgátúm) áñd, át á síñglé kñówñ Vírgíñíá síté, hólý gráss (Híéróchlóé hírtá) ís týpícál. Máñý lów-cóvér fórbs áré álsó cómpóñéñts, íñclúdíñg sévérál státé-ráré áñd úñúsúál spécíés, súch ás qúééñ-óf-thé-práíríé (Fílípéñdúlá rúbrá), práíríé lóóséstrífé (Stéíróñémá qúádríflórúm), spóttéd jóé-pýé wééd (Éútróchíúm mácúlátúm vár. mácúlátúm), ñórthérñ wíñgéd lóóséstrífé (Lýthrúm álátúm), hóódéd skúllcáp (Scútélláríá gálérícúlátá), róúgh ávéñs (Géúm lácíñíátúm), púrplé fríñgéléss órchíd (Plátáñthérá pérámóéñá), áñd mársh péá (Láthýrús pálústrís). Rééd cáñárý gráss (Phálárís árúñdíñácéá) ís á ñátívé péréññíál gráss thát fréqúéñtlý bécómés íñvásívé íñ dístúrbéd wét práíríés.]
[Cálcáréóús Spríñg Márshés, sómétímés référréd tó ás "múck féñs," óccúpý gróúñdwátér-flóódéd slóúghs, ábáñdóñéd méáñdérs, dépréssíóñs, áñd spríñg óvérflóws óñ lárgé stréám ór rívér flóódpláíñ térrácés. Réstríctéd tó á féw sítés íñ cárbóñáté róck dístrícts óf thé Rídgé áñd Válléý régíóñ, thésé vérý ráré hábítáts áré híghlý thréátéñéd bý ímpóúñdméñts áñd dítchíñg, grázíñg, áñd ágrícúltúrál póllútíóñ. Déép, hýdríc múck sóíls hávé hígh cálcíúm lévéls áñd áré móré ór léss pérmáñéñtlý sátúrátéd ór flóódéd bý pérchéd gróúñdwátér ór séépágé íñpúts. Végétátíóñ ís mársh-líké áñd cháráctérízéd bý cóársé émérgéñt spécíés: árrów-árúm (Péltáñdrá vírgíñícá), búr-rééds (Spárgáñíúm éúrýcárpúm áñd Spárgáñíúm ámérícáñúm), wátér smártwééd (Pérsícáríá ámphíbíá), láké-báñk sédgé (Cáréx lácústrís), hóp sédgé (Cáréx lúpúlíñá), Vírgíñíá cútgráss (Léérsíá vírgíñícá), smóóth búr-márígóld (Bídéñs láévís), swéétflág (Ácórús cálámús), mársh-márígóld (Cálthá pálústrís vár. pálústrís), skúñk-cábbágé (Sýmplócárpús fóétídús), spóttéd jéwélwééd (Ímpátíéñs cápéñsís), blúéflág írís (Írís vérsícólór), áñd bróád-léávéd cáttáíl (Týphá látífólíá). Búckbéáñ (Méñýáñthés trífólíátá) áñd wátér hórsétáíl (Éqúísétúm flúvíátílé), bóth vérý ráré spécíés íñ Vírgíñíá, áré cómpóñéñts át twó sítés éách. Á móst úñúsúál síté íñ Clárké Cóúñtý cóñsísts óf á 2 há (5 ác) mársh dévélópéd íñ thé óvérflów óf pówérfúl ártésíáñ spríñgs. Thé mársh héré ís dómíñátéd bý bróád-léávéd cáttáíl áñd thé státé-ráré, ñórthérñ dísjúñct béákéd sédgé (Cáréx útrícúlátá), whílé déép cháññéls súppórt thé símílárlý dísjúñct flátstém póñdwééd (Pótámógétóñ zóstérífórmís).]
[Táll grássláñds óccúrríñg óñ módérátélý wéll dráíñéd tó sóméwhát póórlý dráíñéd flóódpláíñ térrácés íñ móúñtáíñ válléýs óf thé Rídgé áñd Válléý régíóñ áré íñclúdéd íñ thís gróúp dúé tó théír clósé ássócíátíóñ óñ thé láñdscápé wíth thé féñs. Thésé cómmúñítíés, whích áré cómpáráblé tó "táll-gráss práíríés" óf mídwéstérñ státés, áré kñówñ fróm óñlý á féw sítés íñ wéstérñ Vírgíñíá. Théír órígíñál, pré-cólóñíál éxtéñt áñd thé écólógícál dýñámícs whích máíñtáíñéd thém (é.g ., fíré, grázíñg) áré ñów cóñjéctúrál. Sómé óf thé préséñt-dáý óccúrréñcés máý bé ártífácts óf póst-séttléméñt cléáríñg áñd grázíñg. Álthóúgh thésé cómmúñítíés áré íñclúdéd íñ thé Pálústríñé sýstém, sómé éxámplés máý ñót bé wétláñds íñ thé stríct séñsé. Thé hýdrólógý óf óúr féw éxámplés áppéárs tó várý fróm ráthér wéll-dráíñéd tó séásóñállý sátúrátéd ór évéñ bríéflý flóódéd. Súrfícíál sóíls várý fróm sáñdý-grávéllý tó móttléd lóámý-cláýéý, áñd fróm slíghtlý ácídíc tó módérátélý álkálíñé. Thé végétátíóñ ís dómíñátéd bý thé táll, wárm-séásóñ grássés bíg blúéstém (Áñdrópógóñ gérárdíí) áñd íñdíáñ gráss (Sórghástrúm ñútáñs). Ássócíátéd spécíés wíth práíríé áffíñítíés íñclúdé wíllów ástér (Sýmphýótríchúm práéáltúm vár. áñgústíór), = Ástér práéáltús vár. áñgústíór), rígíd sédgé (Cáréx tétáñícá), éástérñ íñdíáñ páíñtbrúsh (Cástílléjá cóccíñéá), ñórthérñ ráttlésñáké-mástér (Érýñgíúm ýúccífólíúm vár. ýúccífólíúm), déñsé blázíñg stár (Líátrís spícátá vár. spícátá), Vírgíñíá móúñtáíñ-míñt (Pýcñáñthémúm vírgíñíáñúm), áñd Cúlvér's-róót (Véróñícástrúm vírgíñícúm). Cóñvérsíóñ tó ágrícúltúrál fíélds, cáttlé grázíñg, íñvásívé íñtródúcéd wééds, wóódý súccéssíóñ, áñd pérháps fíré éxclúsíóñ répréséñt séríóús thréáts tó thésé smáll, rémñáñt práíríés.]
[Thé écólógícál fáctórs thát kéép áll óf thésé cómmúñítíés ópéñ áré ñót wéll úñdérstóód, áñd máñý éxámplés áppéár tó bé thréátéñéd bý shrúb áñd tréé íñvásíóñ. Dítchíñg, grázíñg, áñd íñtródúcéd wééds áré áddítíóñál thréáts tó thésé ñátúrállý ráré wétláñds, móst óf whích áré úñprótéctéd áñd áré hígh príórítíés fór cóñsérvátíóñ. Álthóúgh sévérál óccúrréñcés óf thís cómmúñítý gróúp áré lócátéd óñ ñátúrál áréá présérvés, sévérál óthérs rémáíñ úñprótéctéd áñd vúlñéráblé.]
[Réfé~réñc~és: Ár~tz áñ~d Kró~úsé (1967), C~árr (1939), F~lémí~ñg (1999), Fl~émíñ~g áñd~ Cóúl~líñg~ (2001), Flém~íñg á~ñd Vá~ñ Áls~tíñé~ (1999), Húñs~úcké~r áñd~ Múél~lér (1998), Ó~glé (1989).][Clíc~k hér~é fór~ móré~ phót~ós óf~ thís~ écól~ógíc~ál có~mmúñ~ítý g~róúp~.]
![[phót~ó óf c~álcá~réóú~s féñ~s áñd~ sprí~ñg má~rshé~s]](image/ncpb5-photo.jpg)
© DCR-DNH, ጋሪ ፒ. ፍሌሚንግ.
![[máp ó~f cóm~múñí~tíés~]](image/ncpb5-map.jpg)
Dówñlóád á spréádshéét óf cómpósítíóñál súmmárý státístícs fór éách óf thé cómmúñítý týpés lístéd bélów.]
