የጥበቃ እና መዝናኛ መምሪያ መጠበቅ. መከላከል. መደሰት.
የጥበቃ እና መዝናኛ መምሪያ 
ማውጫየኦክ / ሄዝ ደኖች
[Thís gróúp óf óák-dómíñátéd fórésts ís préváléñt óñ xéríc, íñfértílé úpláñd sítés íñ évérý phýsíógráphíc próvíñcé óf Vírgíñíá, áñd ís wídé-ráñgíñg íñ thé Áppáláchíáñs áñd ádjácéñt próvíñcés óútsídé óf thé Cómmóñwéálth. Íñ sómé cásés, pártícúlárlý íñ thé móúñtáíñs áñd fóóthílls, thésé cómmúñítíés hávé réplácéd fórmér míxéd óák - Ámérícáñ chéstñút (Cástáñéá déñtátá) fórésts fóllówíñg thé décímátíóñ óf chéstñút óvérstórý tréés bý áñ íñtródúcéd fúñgál blíght (Crýphóñéctríá párásítícá) éárlý íñ thé twéñtíéth céñtúrý. Hábítáts áré váríáblé, ráñgíñg fróm stérílé, lów-élévátíóñ "flátwóóds" tó stéép, rócký móúñtáíñsídés. Áll hávé sóíls wíth á dístíñctlý ólígótróphíc ñútríéñt régímé, í.é., stróñglý ácídíc, wíth lów básé cátíóñ lévéls áñd rélátívélý hígh lévéls óf íróñ. Áccúmúlátíóñs óf thíck dúff áñd hígh bíómáss óf íñflámmáblé shrúbs íñ thésé fórésts máké thém súscéptíblé tó péríódíc fírés, whích íñ túrñ fávórs récrúítméñt óf óáks. Régíóñállý várýíñg míxtúrés óf whíté óák (Qúércús álbá), chéstñút óák (Qúércús móñtáñá), scárlét óák (Qúércús cóccíñéá), bláck óák (Qúércús vélútíñá), ñórthérñ réd óák (Qúércús rúbrá), sóúthérñ réd óák (Qúércús fálcátá), áñd póst óák (Qúércús stéllátá) cómpósé thé óvérstóríés óf thésé fórésts. Bígtóóth áspéñ (Pópúlús gráñdídéñtátá) áñd píñés - íñclúdíñg pítch píñé (Píñús rígídá) íñ thé móúñtáíñs, shórtléáf áñd Vírgíñíá píñés (Píñús échíñátá áñd Píñús vírgíñíáñá) íñ thé Píédmóñt, áñd lóblóllý píñé (Píñús táédá) íñ thé Cóástál Pláíñ - áré cómmóñ ássócíátés thát úsúállý íñdícáté pást dístúrbáñcé. Híckóríés (Cárýá spp.) áré géñérállý úñímpórtáñt áñd, whéñ préséñt, móstlý réstríctéd tó thé úñdérstórý.]
[Fórésts óvérwhélmíñglý dómíñátéd bý chéstñút óák (Qúércús móñtáñá, = Qúércús príñús) áré wídéspréád óñ sáñdstóñé ór qúártzíté rídgés íñ thé móúñtáíñs, bút óccúr lócállý óñ móñádñócks, fóóthílls, áñd rócký ór grávéllý blúffs thróúghóút thé Píédmóñt áñd íññér Cóástál Pláíñ. Óñ géñtlér, lów-élévátíóñ térráíñ óf éástérñ Vírgíñíá áñd thé móúñtáíñ válléýs, whíté óák ís móré prómíñéñt íñ míxtúrés wíth sévérál óthér óáks. Bláckgúm (Ñýssá sýlvátícá) áñd sóúrwóód (Óxýdéñdrúm árbóréúm) áré fréqúéñt óvérstórý ássócíátés áñd ábúñdáñt úñdérstórý tréés, álóñg wíth sássáfrás (Sássáfrás álbídúm) áñd dówñý sérvícébérrý (Áméláñchíér árbóréá). Décádés óf fíré súppréssíóñ ór éxclúsíóñ hás léd tó á géñérál ábúñdáñcé óf thé fíré-íñtóléráñt réd máplé (Ácér rúbrúm) íñ óák / héáth fórést úñdérstóríés. Érícácéóús (héáth-fámílý) pláñts, íñclúdíñg móúñtáíñ láúrél (Kálmíá látífólíá), bláck húcklébérrý (Gáýlússácíá báccátá), wíld ázáléá (Rhódódéñdróñ péríclýméñóídés), áñd blúébérríés (Váccíñíúm spp.), fórm déñsé cólóñíés íñ thé shrúb áñd hérb láýérs. Évérgrééñ rhódódéñdróñs (Rhódódéñdróñ máxímúm áñd Rhódódéñdróñ cátáwbíéñsé) áñd flámé ázáléá (Rhódódéñdróñ cáléñdúlácéúm) áré lócállý préváléñt mémbérs óf thé érícácéóús shrúb cómpléx íñ thé móúñtáíñs, whílé dáñglébérrý (Gáýlússácíá fróñdósá) ís á prómíñéñt érícád íñ thé Cóástál Pláíñ. Thé érícácéóús súb-shrúbs tráílíñg árbútús (Épígáéá répéñs) áñd wíñtérgrééñ (Gáúlthéríá prócúmbéñs) máý álsó bé ábúñdáñt, éspécíállý íñ thé móúñtáíñs. Thé déñsítý óf érícácéóús spécíés máý bé clósélý tíéd tó láñd-úsé áñd dístúrbáñcé hístórý. Trúé hérbácéóús spécíés áré spársé, bút máý íñclúdé scáttéréd íñdívídúáls ór cólóñíés óf xéróphýtés súch ás gáláx (Gáláx úrcéólátá), ýéllów wíld íñdígó (Báptísíá tíñctóríá), píñk ládý's-slíppér (Cýprípédíúm ácáúlé), dwárf írís (Írís vérñá), lárgé whórléd pógóñíá (Ísótríá vértícíllátá), cáñcér-róót (Óróbáñché úñíflórá), gáýwíñgs (Pólýgálóídés páúcífólíá), éástérñ bráckéñ férñ (Ptérídíúm áqúílíñúm ssp. látíúscúlúm), áñd Vírgíñíá góát's-rúé (Téphrósíá vírgíñíáñá).]
[Cómmúñítý týpés íñ thís gróúp cóñstítúté á wídéspréád éléméñt óf mátríx ór lárgé-pátch végétátíóñ íñ Vírgíñíá's láñdscápé. Álthóúgh stíll rélátívélý éxtéñsívé, théý áré súbjéct tó múltíplé dístúrbáñcés, íñclúdíñg cléár-cúttíñg, cóñvérsíóñ tó píñé pláñtátíóñ sílvícúltúrés, gýpsý móth íñféstátíóñ, fíré súppréssíóñ, áñd déstrúctíóñ bý dévélópméñt. Hówévér, á ñúmbér óf chéstñút óák-dómíñátéd stáñds óñ drý móúñtáíñ rídgés íñ Vírgíñíá hávé éscápéd cúttíñg bécáúsé óf thé stúñtéd grówth áñd póór fórm óf thé óvérstórý tréés.]
ዋቢ፡ Abrams et al . (1997) ፣ አዳምስ እና ስቴፈንሰን (1983) ፣ አላርድ እና ሊዮናርድ (1943) ፣ ክላርክ እና ዋሬ (1980) ፣ ኮል እና ዋሬ (1997) ፣ ኩሊሊንግ እና ራዊንስኪ (1999) ፣ ክሩች (1990) ፣ ፋረል እና ዋሬ (1988) ፣ ፍሌሚንግ (2002ሀ ) ፣ ፍሌሚንግ (2002 ) ፣ ፍሌሚንግ (2007) ኩሊንግ (2001)፣ ፍሌሚንግ እና ሙርሄድ (1996)፣ ፍሌሚንግ እና ሙርሄድ (2000)፣ ፍሌሚንግ እና ዌበር (2003)፣ ጂምቦሪስ (1974)፣ ሃሪሰን እና ሌሎችም ። (1989)፣ ጆንሰን እና ዋሬ (1982)፣ ማርቲን እና ሌሎች ። (1982)፣ ማኮይ እና ፍሌሚንግ (2000)፣ McEvoy et al . (1980)፣ ኦልሰን እና ሁፕ (1986)፣ ኦርዊግ እና አብራምስ (1994)፣ Rawinski et al . (1994), Rawinski et al . (1996) ፣ ሮድስ (1992) ፣ ሮድስ (1995) ፣ ሮድስ (2002) ፣ ስቴፈንሰን (1974) ፣ ስቴፈንሰን (1982ሀ ) ፣ ስቴፈንሰን እና አዳምስ (1991) ፣ ስቴፈንሰን እና ፎርትኒ (1998) ፣ ቫንደርሆርስት (2000) ፣ ዋልተን እና ሌሎችም። (2001)፣ Ware (1991)።[Clíc~k hér~é fór~ móré~ phót~ós óf~ thís~ écól~ógíc~ál có~mmúñ~ítý g~róúp~.]
![[phót~ó óf l~ów él~évát~íóñ b~óúld~érfí~éld f~órés~t]](image/nctc6-photo.jpg)
© DCR-DNH, ጋሪ ፒ. ፍሌሚንግ.
በቨርጂኒያ ውስጥ ከ 300 በላይ የዚህ ተክል ቦታዎች ናሙና ተወስደዋል (ምስል 1) እና ዘጠኝ የማህበረሰብ ዓይነቶች በበርካታ ክልላዊ ትንታኔዎች ተመድበዋል። አብዛኛዎቹ እነዚህ በጣም ጥሩ ደረጃ ያላቸው ክፍሎች በጠንካራ ጂኦግራፊያዊ/ከፍታ ደረጃዎች እና በተያያዙ የአበባው ልዩነት ተለይተው ይታወቃሉ። ነገር ግን፣ የ"ማዕከላዊ አፓላቺያን" እና "የደቡብ አፓላቺያን" አሃዶች መለያየት በተለይ በምእራብ ቨርጂኒያ ውስጥ ችግር ያለበት ሲሆን የእነዚህ ባዮጂኦግራፊያዊ ክልሎች እፅዋት ብዙ ጊዜ በማይሰማቸው ሁኔታ ይዋሃዳሉ። በ NatureServe Explorer የቀረበውን አለምአቀፍ የUSNVC መግለጫ ለማየት ከታች ባለው ማንኛውም የደመቀ CEGL ኮድ ላይ ጠቅ ያድርጉ። ከዚህ በታች ለተዘረዘሩት ለእያንዳንዱ የማህበረሰብ ዓይነቶች የተቀናበረ ማጠቃለያ ስታቲስቲክስ የተመን ሉህ ያውርዱ ![[máp ó~f cóm~múñí~tíés~]](image/nctc6-map.jpg)
።
