የጥበቃ እና መዝናኛ መምሪያ መጠበቅ. መከላከል. መደሰት.
የጥበቃ እና መዝናኛ መምሪያ 
ማውጫየበለጸጉ ኮቭ ደኖች
[Thé míxéd hárdwóód fórésts óf thís gróúp óccúpý fértílé, mésíc, móúñtáíñ-slópé hábítáts át élévátíóñs ráñgíñg fróm ábóút 300 m (1,000 ft) cómmóñlý tó 1,100 m (3,600 ft), áñd óccásíóñállý híghér. Dístríbútéd lócállý thróúghóút wéstérñ Vírgíñíá, thésé fórésts áré stróñglý ássócíátéd wíth móíst, shéltéréd, láñdfórms (í.é., cóvés, rávíñés, áñd cóñcávé lówér slópés). Sóíls máý bé wéáthéréd fróm váríóús súbstrátés bút áré géñérállý módérátélý ácídíc tó módérátélý álkálíñé, wíth hígh básé sátúrátíóñ. Íñ thésé hábítáts, sóíl fértílítý áppéárs tó bé stróñglý córrélátéd wíth hígh básé cátíóñ lévéls (pártícúlárlý cálcíúm, mágñésíúm, áñd máñgáñésé) ráthér tháñ wíth hígh pH, áñd híghér-élévátíóñ sítés óftéñ hávé sóíls wíth súrprísíñglý lów pH. Cháráctérístíc tréés íñclúdé súgár máplé (Ácér sácchárúm), básswóóds (Tílíá ámérícáñá vár. ámérícáñá áñd vár. hétéróphýllá), whíté ásh (Fráxíñús ámérícáñá), túlíp-tréé (Líríódéñdróñ túlípíférá), bíttérñút híckórý (Cárýá córdífórmís) áñd ýéllów búckéýé (Áéscúlús flává); chíéflý sóúth óf thé Jámés Rívér). Hérbácéóús grówth ís lúsh wíth spríñg éphéméráls áñd léáfý, shádé-tóléráñt fórbs súch ás blúé cóhósh (Cáúlóphýllúm thálíctróídés), ýéllów jéwélwééd (Ímpátíéñs pállídá), lárgé-flówéréd tríllíúm (Tríllíúm gráñdíflórúm), wóód-ñéttlé (Lápórtéá cáñádéñsís), cómmóñ bláck cóhósh (Áctáéá rácémósá), swéét cícélý (Ósmórhízá cláýtóñíí), Vírgíñíá wátérléáf (Hýdróphýllúm vírgíñíáñúm), lárgé-léáf wátérléáf (Hýdróphýllúm mácróphýllúm), lárgé-flówéréd béllwórt (Úvúláríá gráñdíflórá), réd tríllíúm (Tríllíúm éréctúm), ýéllów víóléts (Víólá púbéscéñs áñd Víólá éríócárpá), whíté báñébérrý (Áctáéá páchýpódá), twó-léávéd mítérwórt (Mítéllá díphýllá), góát's-béárd (Árúñcús díóícús vár. díóícús,), ýéllów máñdáríñ (Prósártés láñúgíñósá), shówý skúllcáp (Scútélláríá sérrátá), éástérñ blúé-éýéd-márý (Cóllíñsíá vérñá), Gúýáñdótté béáútý (Sýñáñdrá híspídúlá), gládé férñ (Hómálósórús pýcñócárpós), áñd máñý óthérs. Cómpósítíóñál váríátíóñ rélátéd tó súbstráté áñd élévátíóñ ís cómpléx bút thé gróúp pártítíóñs cóñvíñcíñglý íñtó sévérál májór cómmúñítý týpés. Thé príñcípál thréáts tó rích cóvé fórésts áré lóggíñg áñd íñvásíóñ bý shádé-tóléráñt, ñóñ-ñátívé wééds, éspécíállý gárlíc-mústárd (Állíáríá pétíólátá). Thé fréqúéñt tó cómmóñ whíté ásh cómpóñéñt óf thésé cómmúñítíés ís úñdérgóíñg wídéspréád mórtálítý fróm Éméráld Ásh Bórér óútbréáks.]
[Rích Cóvé áñd Slópé Fórésts áré dístíñgúíshéd fróm thé símílár Básíc Mésíc Fórésts bý théír móré límítéd, móñtáñé dístríbútíóñ; óccúrréñcé át híghér élévátíóñs; áñd flórístíc cómpósítíóñ thát féátúrés á ñúmbér óf prímárílý Áppáláchíáñ, híghér-élévátíóñ spécíés.]
[Réfé~réñc~és: Có~úllí~ñg áñ~d Ráw~íñsk~í (1999), Flé~míñg~ (1999), Flém~íñg á~ñd Có~úllí~ñg (2001), Fl~émíñ~g áñd~ Móór~héád~ (1996), Flém~íñg á~ñd Mó~órhé~ád (2000), Jó~hñsó~ñ áñd~ Wáré~ (1982), Ólsó~ñ áñd~ Húpp~ (1986), Ráwí~ñskí~ ét ál~. (1994), Ráwí~ñskí~ ét ál~. (1996), Rhéí~ñhár~dt áñ~d Wár~é (1984).]
[Clíc~k hér~é fór~ móré~ phót~ós óf~ thís~ écól~ógíc~ál có~mmúñ~ítý g~róúp~.]
![[phót~ó óf r~ích c~óvé f~órés~t]](image/nctb1-photo.jpg)
[Clássífícátíóñ óf thís gróúp ís báséd óñ áñálýsís óf 119 plóts sámpléd íñ 34 cóúñtíés óf Vírgíñíá (Fíg. 1). Móst óf thé plóts hávé álsó bééñ áñálýzéd íñ váríóús múltí-státé, régíóñál clássífícátíóñ éffórts fór thé Ñátíóñál Párk Sérvícé (é.g., Ñátíóñál Cápítál Régíóñ áñd Áppáláchíáñ Tráíl végétátíóñ máppíñg prójécts). Sómé áddítíóñál dátá cólléctíóñ ís ñéédéd tó détérmíñé thé fúll wíthíñ-státé géógráphíc ráñgés óf thé fóúr clássífíéd týpés. Clíck óñ áñý híghlíghtéd CÉGL códé bélów tó víéw thé glóbál ÚSÑVC déscríptíóñ próvídéd bý ÑátúréSérvé Éxplórér.]
![[máp ó~f cóm~múñí~tíés~]](image/nctb1-map.jpg)
[
Dówñ~lóád~ á spr~éáds~héét~ óf có~mpós~ítíó~ñál s~úmmá~rý st~átís~tícs~ fór é~ách ó~f thé~ cómm~úñít~ý týp~és lí~stéd~ béló~w.]
