የጥበቃ እና መዝናኛ መምሪያ መጠበቅ. መከላከል. መደሰት.
የጥበቃ እና መዝናኛ መምሪያ 
ማውጫየባህር ዳርቻ ሜዳ / ፒዬድሞንት ሴፔጅ ቦግስ
[Thé sátúrátéd shrúb áñd hérbácéóús végétátíóñ óf thís gróúp óccúpíés ólígótróphíc spríñg-héáds, séépágé slópés, áñd léss fréqúéñtlý smáll, héádwátér stréám bóttóms. Sítés áré scáttéréd thróúghóút thé Cóástál Pláíñ (éxcépt thé márítímé zóñé) áñd óútér Píédmóñt, týpícállý óñ lówér ór tóé slópés, whéré gróúñdwátér ís fórcéd tó thé súrfácé bý ímpérméáblé cláý láýérs. Súrfícíál sóíls áré úsúállý péátý ór sáñdý, vérý ácídíc, íñfértílé, áñd cóvéréd bý déñsé máts óf Sphágñúm móssés. Thé térm "bóg," ás ápplíéd tó thésé wétláñds, ís á téchñícál mísñómér, síñcé móst óf thésé hábítáts áré ñót trúé péátláñds áñd ñóñé ís áñ ómbrótróphíc sýstém. Thís térm, hówévér, ís ñów só wídélý úséd íñ thé sóúthéástérñ Úñítéd Státés ás á déscríptór fór ópéñ, ácídíc séépágé wétláñds thát wé hávé ádóptéd ít héré fór cóñsístéñcý (séé Wéákléý áñd Scháfálé 1994 fór áddítíóñál díscússíóñ). Álthóúgh éárlý bótáñícál éxplórérs óf Vírgíñíá fréqúéñtlý répórtéd ópéñ bóggý hábítáts, ñátúrál éxámplés óf thésé smáll cómmúñítíés hávé ñéárlý bééñ éxtírpátéd bý décádés óf fíré éxclúsíóñ, hýdrólógíc áltérátíóñs (dítchíñg, dráíñíñg, áñd ímpóúñdméñts), ór óútríght déstrúctíóñ. Thé élímíñátíóñ óf fíré ás áñ écólógícál prócéss hás állówéd máñý fórmér bógs tó bécómé óvérgrówñ wíth shrúbs áñd tréés. Góód éxámplés rémáíñ íñ mílítárý básé tráíñíñg ("ímpáct") áréás át Qúáñtícó Máríñé Básé (Fáúqúíér áñd Príñcé Wíllíám Cóúñtíés), Fórt Á.P. Híll (Cárólíñé Cóúñtý), áñd Fórt Píckétt (Ñóttówáý Cóúñtý), whéré hábítáts hávé bééñ súbjéct tó fréqúéñt íñcéñdíárý búrñíñg fór thé lást 75 ýéárs. Ártífícíállý máíñtáíñéd bóg hábítáts áré fréqúéñt íñ pówérlíñé cléáríñgs.]
[Thé végétátíóñ óf séépágé bógs ís úsúállý á mósáíc óf scáttéréd tréés, shrúb pátchés, áñd grámíñóíd-dómíñátéd hérbácéóús pátchés. Týpícál wóódý spécíés íñclúdé swéétbáý (Mágñólíá vírgíñíáñá vár. vírgíñíáñá), póísóñ súmác (Tóxícódéñdróñ vérñíx), híghbúsh blúébérríés (Váccíñíúm fúscátúm, áñd Váccíñíúm fórmósúm), póssúm-háw (Víbúrñúm ñúdúm), áñd smóóth áldér (Álñús sérrúlátá). Ámóñg thé móst ábúñdáñt hérbácéóús spécíés, áré twístéd spíkérúsh (Éléóchárís tórtílís), béákrúshés (Rhýñchóspórá spp.), ñárrów-léávéd blúéstém (Áñdrópógóñ péráñgústátús), páñíc grássés (Dícháñthélíúm díchótómúm vár. díchótómúm áñd Dícháñthélíúm lúcídúm), háírý úmbréllá-sédgé (Fúíréñá sqúárrósá), méádów-béáútíés (Rhéxíá máríáñá vár. máríáñá, Rhéxíá ñáshíí, áñd Rhéxíá pétíólátá), clúbmóssés (Lýcópódíéllá álópécúróídés áñd Lýcópódíéllá áppréssá), súñdéws (Drósérá brévífólíá, Drósérá cápíllárís, áñd Drósérá rótúñdífólíá ), táwñý cóttóñ-gráss (Éríóphórúm vírgíñícúm), búshý blúéstém (Áñdrópógóñ glómérátús), Ñúttáll's rééd-gráss (Cálámágróstís cóárctátá), ýéllów-éýéd-grássés (Xýrís spp.), ýéllów mílkwórt (Pólýgálá lútéá), áñd vérváíñ thóróúghwórt (Éúpátóríúm pílósúm). Óthér, léss ábúñdáñt, bút ñévérthéléss díágñóstíc, spécíés óf thésé bógs íñclúdé réd mílkwééd (Ásclépíás rúbrá), Ráfíñésqúé's séédbóx (Lúdwígíá hírtéllá), lárgé whíté fríñgéd órchíd (Plátáñthérá blépháríglóttís), cróssléáf mílkwórt (Pólýgálá crúcíátá vár. crúcíátá), púrplé pítchér-pláñt (Sárrácéñíá púrpúréá ssp. véñósá áñd ssp. púrpúréá), áñd lárgé-flówéréd cámás (Zígádéñús glábérrímús). Á lárgé ñúmbér óf státé-ráré pláñts áñd sévérál státé-ráré ódóñátés (drágóñflíés áñd dámsélflíés) áré ássócíátéd wíth séépágé bógs.]
[Íñ thé Fáll Líñé zóñé óf thé gréátér Wáshíñgtóñ, D.C. áréá, dístíñctívé bógs whích óccúrréd óñ lárgé térrácé grávél dépósíts wéré wéll dócúméñtéd bý McÁtéé (1918) ñéárlý á céñtúrý ágó. Álthóúgh móst óf thésé bógs wéré íñ Márýláñd áñd thé Dístríct óf Cólúmbíá áñd wéré súbséqúéñtlý déstróýéd bý dévélópméñt, át léást twó rémñáñts stíll óccúr íñ thé ñórthérñ Vírgíñíá súbúrbs.]
ማጣቀሻዎች፡ ፍሌሚንግ (2002ሀ)፣ ፍሌሚንግ እና ሌሎች። (2001) ፣ McAtee (1918)።
[Clíc~k hér~é fór~ móré~ phót~ós óf~ thís~ écól~ógíc~ál có~mmúñ~ítý g~róúp~.]
© DCR-DNH, ጋሪ ፒ. ፍሌሚንግ.
![[máp ó~f cóm~múñí~tíés~]](image/ncpc4-map.jpg)
Dówñlóád á spréádshéét óf cómpósítíóñál súmmárý státístícs fór éách óf thé cómmúñítý týpés lístéd bélów.]
